2014. március 17., hétfő

A világ és te.

Néha kérdések gyötörnek minket:
Miért olyan hitvány a világ?
Hiszen Isten tökéletesnek teremtette.
Hiszen az lenne a természetes hogy a megértés és a szeretet kozmosza lengje be a világunkat.
Nos valóban,ez az ideális világkép.
De kérdés hogy meddig tartana míg meg nem unnánk minden egyes tökéletes darabját,ragyogó elemét.
És nem tudnánk örülni semminek,mert minden nap megrészegednénk a boldogságtól,amiért nem tettünk semmit hogy átérezzük azt.
Persze ez még mindig jobb lenne mint ami most van,hiszen ez nem is élet,csak annak nevezett kopár,sivár harcmező.Ahol halottak helyett vesztesek maradnak,de még a vesztesek is jobban járnak mint azok akik kimaradtak a "jóból".
Aztán ott vannak az igazi csatamezők is,ahol bárki lehet hős,ha felrobbant egy falut és olyan keményen dolgoznak egymás elpusztításán,mintha versenyt futnának hogy ki bírja tovább.És ennek a borzalomnak a közepén állsz te,megszeppenve,értetlenül.
És bár befűt az élet,de de tudd hogy mindig van választásod,hogy melyik a te utad.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése