Mindentudó illóolajok
Az illóolajok egyes növényekből különböző eljárásokkal előállított, jellegzetes illatú és ízű, szobahőmérsékleten - ellentétben a zsíros olajokkal - maradék nélkül elillanó folyadékok.
A több mint százezer növényfajta közül mindössze másfélezerből készítenek illóolajat.
Az illóolajok a növényi szervezet működésének melléktermékei, amelyek a növény legkülönbözőbb részeiben halmozódnak fel.
Így a gyökérben, a fás részekben, a kéregben, az ágcsúcsokban, a levelekben, a virágokban, az éretlen és érett termésben, a magokban stb.
Ugyanannak a növénynek különböző részeiben található illóolajok azonban tulajdonságaikat és hatásukat tekintve jelentősen eltérnek egymástól.
Minőségüket és összetételüket lényegesen befolyásolja a talaj, az éghajlat, a növény életkora, a szedés ideje.
Ezért lehetséges az, hogy ugyanaz az illóolajféleség más és más minőségű, még azonos gondosságú feldolgozás esetén is. Az illóolajok nem egységes anyagok, hanem számos ismert (terpének, aldehidek, alkoholok, észterek, ketonok, laktonok, oxidok stb.) és még részben ismeretlen vegyületek elegyei. Kémiai összetevőik száma ötven és ötszáz között mozog.
A zsíros olajokhoz csak állagukban hasonlóak, kémiai összetételük teljesen más.
Az illóolajok ugyanis magas forráspontjuk ellenére szobahőmérsékleten is állandóan párolognak, és ha szövetre, vagy papírra cseppentjük őket, maradéktalanul elillannak, míg a zsíros olajok foltot hagynak.
Ez az úgynevezett „foltpróba” egyben a laikus számára - laboratórium híján - az egyetlen minőségellenőrzési lehetőség is.
Az illóolajok illata rendkívül intenzív.
Laboratóriumi kísérletek bizonyítják, hogy milliós nagyságrendű hígításban is érezhetők.
Például a borsmenta illóolaja szagpróba során másfél milliószoros hígításban, ízpróba során négymilliószoros hígításban is egyértelműenfelismerhető és megkülönböztethető.
Előállításuk:
Az illóolajok előállítása leggyakrabban desztilláció útján történik.
A felaprított növényi részeket lepárló üstbe helyezik, és vízgőzt eresztenek alá.
A növényi részeken áthaladógőz az illóolajat magával ragadja.
Az illóolajjal telítődött gőzt lehűtik, az kicsapódik.
Az olaj - nem oldódván a vízben - könnyen elválasztható.
Ilyen vízgőz-desztillációs eljárás az is, amikor a forró vízbe kamillavirágot dobunk, és a gőze fölé hajolva inhalálunk, azaz a gőzzel magával ragadott illóolajat belélegezzük.
Az illóolajban nagyon gazdag növényi részekből gyakorta préselés útján nyerik az illóolajat.
Főleg a citrusfélék (citrom, narancs) terméseinek héja esetében.
Kivonás útján is gyakori az illóolaj előállítása.
Ez esetben a növényi részekből valamilyenoldószer - olaj, zsír, faggyú - segítségével vonják ki az illóolajat olyféleképpen, hogy zsiradékkal bekent üveglapra helyezik a növényi részeket.
Az illóolajjal telítődött zsírt pomádénak nevezik.
Ebből alkohollal vonják ki a tiszta illóolajat.
A valódi illóolajok
A tiszta illóolaj nagyon drága. Némelyik csak tízezrelékes nagyságrendben tartalmaz illóolajat.
Ez azt jelenti, hogy egykilónyi előállításához az adott növény tonnái szükségesek.
Egy kilónyi citromfűolajhoz nem kevesebb, mint tíz tonna növényt kell feldolgozni.
Az illóolaj-tartalom attól is függ, friss-e a növény, vagy szárított. Például az eukaliptusz esetében frissen 0,3%- 0,8%, míg szárítva 0,7%- 3% az olajtartalom.
A szárítás, az olajtartalom koncentrálásán túl azt a célt is szolgálja, hogy csökkentsék a feldolgozandó anyag térfogatát.
A virágokból készült illóolajok esetében - főleg, ha fa vagy bokor virágjáról van szó - növeli a feldolgozás nehézségeit az, hogy a virágokat kézzel kell szedni.
Így egy liter jázminolajhoz nyolcmillió virág kell, ugyanennyi narancsvirágolaj ezer kiló kézzel gyűjtött virágmennyiséget igényel. Egy csepp rózsaolajhoz több mint harminc kinyílott virágot dolgoznak fel.
És egy csepp illóolaj súlya 0,02 gramm, azaz ötven csepp tesz ki egy grammnyit.
Az a tény, hogy a hatalmas mennyiség feldolgozása arányát tekintve elenyésző mennyiséget eredményez, okozza az illóolajok igen magas árát.
A szintetikus olajok
És ahol a kis mennyiség nagy értéket képvisel, megjelenik a bűnözés.
Így van ez az illóolaj-kereskedelem esetében is.
Már a kezdetek óta hamisítják őket.
Először a nagy illóolaj hozamú, hasonló aromájú növényekkel, hígítással hamisítottak és csaltak. A vegyészet fejlődése azonban a hamisítást a tökélyre fejlesztette. Egy-egy, az illóolajok jellegzetes aromáját meghatározó komponenst a vegyipar már szintetikus úton is elő tud állítani. Az ilyen úton előállított aromák ára több nagyságrenddel alacsonyabb az eredeti növényi aromák áránál.
A szintetikus illóolajok kiválóan helyettesítik az illatszeriparban az eredetieket.
Ám az így előállított készítmények az illatterápiában teljesen hatástalannak bizonyulnak. A lényeg, a virág „lelke” hiányzik belőlük, de kétségtelen, hogy a sokkal olcsóbban beszerezhető szintetikus illóolajok az alapcélnak, a szagtalanításnak kiválóan megfelelnek.
Ám ha valaki az illóolajok minden áldásával akar élni, akkor csak olyan helyen vásároljon, ahol azok tisztasága és eredetisége garantált.
Tárolásuk:
Az illóolajok magyar nevüket is annak a legkönnyebben észlelhető tulajdonságuknak köszönhetik, hogy szobahőmérsékleten is állandóan párolognak, illannak.
A hőmérséklet emelkedésével a párolgás mértéke természetesen jelentősen növekszik.
Ezért az illóolajokat minden esetben jól zárható - és tekintettel arra, hogy összetevőik jó hányada fényre is bomlik - sötét üvegcsékben, hűvös helyen tartsuk.
Az így tárolt illóolajok akár két évig is megtartják gyógyhatásukat.
Rosszul tárolva besűrűsödnek, a színtelen olajok sárgássá. az eredendően sárgák vöröses barnává, mély barnává válnak.
Az illóolajok a növényi hatóanyagokat nagyon magas koncentrációs szinten tartalmazzák.
Ezért az illóolajok hatását nem ismerő emberek elől, leginkább a gyermekek védelmében, számukra elérhetetlen, jól zárható helyen tároljuk őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése